Blog

Ezúttal egy hosszabb utazásra invitállak benneteket, amely során megmutatom, hogyan építek fel egy webes térképes alkalmazást, amelyen korábbi utazásaim (nyaralásaim) útvonalait, állomásait lehet majd megtekinteni. Előzetes terveim szerint 8 részben írom le, hogyan juthattok el ti is az ötlettől a mindenki számára böngészhető alkalmazásig. Ez idő alatt használunk majd QGIS-t a téradatok előkészítéséhez, írunk majd HTML, CSS, Javascript kódokat, megismerkedünk az OpenLayers és a jQuery librarykkal, s végül megmutatom, én hogyan publikálom a térképet, hogy aztán bárki megtekinthesse.

Tovább olvasom...

Amikor egy új, ismeretlen adathalmaz elemzése a feladat, az első lépés többnyire a leíró statisztikák (szélső értékek, szórás, stb.) vizsgálata. Amennyiben a különböző változók közötti lehetséges összefüggések feltárása is cél, egy későbbi lépésben hasznos eszköz lehet egy korrelációs mátrix is. Egy statisztikai elemző program (pl. SPSS vagy SAS) ezeket könnyen, gyorsan elő tudja számunkra állítani, ám sajnos nem mindig áll rendelkezésünkre ilyen eszköz. Az Excel általában kéznél van, a feladat meg is oldható a segítségével (a korrelációs mátrix készítéséről mi is írtunk korábban), de a leíró statisztikához szükséges függvényeket beírni idő- és energiaigényesebb. Az R statisztikai programozási nyelv használata: az eredmény gyorsan és egyszerűen előállítható, a környezet pedig ingyenesen hozzáférhető.

Tovább olvasom...

Egy korábbi cikkünk (Dátumfejléc automatizálása Excelben) arról szólt, hogy miként lehet dinamikusan módosuló dátum mezőt létrehozni, ebben a cikkben pedig azt fogjuk megnézni, hogyan is lehet egy diagramon kiemelni bizonyos napokat vagy éppenséggel hónapokat úgy, hogy a dátumok frissülésének hatására is a megfelelő napok, hónapok kerüljenek kiemelésre, azaz a diagram lekövesse a változást.

Tovább olvasom...

Korábban már írtam a távoli szerveren tárolt adatok szolgáltatásokon keresztül történő eléréséről, s kiemelten a Web Map Service (WMS) használatáról. Most egy másik szolgáltatás, az adatok vektoros állományként történő elérését lehetővé tevő Web Feature Service (WFS) sajátosságait és QGIS környezetben való használatát szeretném bemutatni.

Tovább olvasom...

Egyre gyakoribb, hogy az elemzések során használt adatok nem a saját számítógépünkön találhatók, hanem egy távoli szerveren, amelyet belső hálózaton vagy interneten keresztül érünk el. A távoli adatok használatának támogatására sokféle technikai megoldás született a közvetlen fájl- vagy adatbázis hozzáféréstől a célalkalmazásokon keresztül történő elérésig. Egyre elterjedtebb a köztes megoldásként is értelmezhető, szolgáltatásokon (service-ken) keresztül történő adatelérés, amely a szolgáltatás létrehozásakor meghatározott műveleteket teszi csupán lehetővé, ugyanakkor nem igényli speciális célalkalmazás fejlesztését. Távoli szervereken tárolt téradatok elérésére született egyik megoldás a Web Map Service (WMS), melynek használatát mutatom be QGIS környezetben.

Tovább olvasom...

Ebben a cikkben azt fogjuk górcső alá venni, hogy miként is lehet Excel segítségével korrelációs mátrixot készíteni, hiszen gyakran előfordulhat olyan eset a munkánk során, hogy szükségünk lenne az egyes változók között fennálló kapcsolat milyenségét és irányát leíró információra, azonban hirtelen nem áll rendelkezésünkre statisztikai elemző eszköz, csak az Excel. 

Tovább olvasom...

Excel használata során előfordulhatnak olyan összetett, sok függvény együttes használatát igénylő képletek, melyeket időről időre újra meg kell írni (vagy jobb esetben át kell másolni). Milyen jó lenne, ha ezekből a bonyolult logikát megvalósító képletekből valamiképpen egyetlen, könnyen használható függvényt tudnánk készíteni! A jó hír, hogy erre van mód! Egy egyszerű példán keresztül mutatom be, miként lehet saját, egyéni logikánkat megvalósító függvényt létrehozni, amelyet aztán az Excel celláiba írva ugyanúgy tudunk használni, mint például a SZUM() vagy DARAB() függvényeket.

Tovább olvasom...

Társadalmi-gazdasági jelenségek (pl. demográfia) fajlagos mutatókkal leírható dimenzióinak (pl. népsűrűség) ábrázolására gyakran használjuk a tematikus térképet. A tematikus térképek készítéséhez egyrészt ismerni kell a rájuk vonatkozó módszertani szabályokat, másrészt a technológiai eszközkészletet, amelyeken keresztül a megfelelő módszertani szabályok érvényesíthetők. A tematikus térképkészítés sokszínű világával és ennek szabályrendszerével ezúttal nem foglalkozunk, egy későbbi bejegyzésünkben azonban erre is kitérünk majd. Ebben a bejegyzésben arra helyezem a hangsúlyt, hogyan lehet külső adatforrást használni a tematikus térképezés során, és milyen lépéseken keresztül jutunk el egy egyszerű felületkitöltéssel ábrázolt tematikus térképig.

Tovább olvasom...