Térinformatikai feladatok egyik gyakori bemeneti adata a digitális domborzatmodell, melynek felhasználása nagyon sokrétű. Lehet csupán a vizualizációt segítő, a többi adat értelmezését segítő réteg, vagy lehet komoly számításokat igénylő modellek (pl. láthatósági vizsgálat, lefolyás modellezés, stb.) egyik bemeneti adata. Az egyik alapvető feladat, amelynek bemeneti adata a domborzatmodell, a vizsgált terület lejtési viszonyainak térképezése: a lejtőkategória térkép előállítása.
Mi az a domborzatmodell?
Mielőtt nagyon előre szaladnánk, először gyorsan tekintsük át az egyik legfontosabb alapfogalmat! A digitális domborzatmodell (DDM), vagy angolul digital elevation model (DEM) egy égitest (leggyakrabban a Föld) felszínének háromdimenziós leképezése. Legjobb azonban, ha a DDM (DEM) fogalmát gyűjtőfogalomként értelmezzük, amely alatt két modellt is érthetünk.
A digitális terepmodell, vagy angolul digital terrain model (DTM) csak az égitest szilárd felszínét veszi figyelembe, a rajta lévő tereptárgyakkal (fák, épületek, stb.) nem foglalkozik. Így az ilyen domborzatmodelleken a magassági adatok mindig a szilárd felszín magasságát jelentik.
A digitális felszínmodell, vagy angolul digital surface model (DSM) figyelembe veszi a talajszint feletti tárgyakat és növényzetet is, így az egyes pontokban megjelenített magassági adatok vagy a szilárd felszín magasságát jelentik (ha az adott helyen nincs tereptárgy), vagy a felszín és a tereptárgy magasságának összegét.
Az elnevezésekről az ezzel foglalkozó szakemberek között sincs tökéletes egyetértés, de a két megközelítés különbségét mindenképpen érdemes megjegyezni és észben tartani. A terepmodell és felszínmodell közül egyik sem jobb vagy rosszabb, mint a másik, mindkettőnek megvan a maga szerepe és nagyon gyakran együtt is használják a két adatot.
Függetlenül attól, hogy a terepet vagy a felszínt jeleníti meg, a domborzati adatok tárolhatók raszteres adatmodellben, amikor a felszínt valamilyen globális rácsháló (grid) segítségével osztják kis területekre, amelyeket az adatállományban egy-egy pixel jelképez; vagy tárolhatók vektoros adatmodellben, szabálytalan háromszögek hálózataként (angolul: triangular irregular network, TIN).
A továbbiakban az általánosabb domborzatmodell kifejezést fogom használni, amelyet raszteres adatmodellben, geoTIFF formátumban használok. A bemutatóhoz használt adat a European Environment Agency weboldaláról letölthető EU-DEM domborzatmodell kivágata, de a bemutatott módszer bármilyen más, raszteres adatmodellben tárolt domborzatmodellel működik. Az EU-DEM terepi felbontása 25 m, azaz egy pixel a földfelszín 25*25 méteres területét képezi le és erre a területre tartalmaz egy átlagos (tengerszint feletti) magassági értéket.
Lejtőszög, lejtőkategória
A domborzatmodell minden pixelhez magassági adatot tárol. Az adott pixel magassági értéke és a környező pixelek magassági értéke alapján pedig azt is kiszámolhatjuk, hogy az adott pixel mennyire lejtős, milyen irányban és milyen szögben dől. Ebből a két információból most csupán a lejtőszöggel fogunk foglalkozni, a célunk pedig, hogy minden pixelre megmondjuk, mekkora ott a lejtőszög, majd ezt kategorizáljuk és egy olyan térképet rajzoljunk ki, amelyen jól elkülönülnek a sík területek, az enyhe és meredek lejtőktől. A lejtőszögek kategorizálása alapvetően a vizsgálat jellegétől függő kutatói döntés, általában 5-7 kategóriát szoktak elkülöníteni.
1. A lejtőkategória térkép előállításához először adjuk hozzá a projekthez a domborzatmodell raszteres rétegét!
2. Válasszuk ki a Raster menü Analysis almenüjéből a Slope menüpontot!
3. A megjelenő Slope ablakban az Input layer legördülő menüben válasszuk ki a domborzatmodell rétegét (ha nem az az aktív)!
4. A lejtőszöget alapértelmezetten fokban számolja ki a tool, azonban a lejtőszög- és lejtőkategória térképek általában százalékban kifejezett lejtőszöggel dolgoznak, ezért javaslom, hogy pipáljuk ki a Slope expressed as percent instead of degrees jelölőnégyzetet!
5. Add meg, hogy hova és milyen néven jöjjön létre az eredményt tartalmazó fájl!
6. Nyomd meg a Run in background gombot a futtatáshoz!
7. A létrejövő eredmény rétegét alapértelmezetten a projekthez is hozzáadja Slope néven. Kattints jobb egérgombbal a rétegre és válaszd ki a Properties menüpontot!
8. A Layer properties ablak Style fülén válaszd ki a Render type legördülő menüben a Singleband pseudocolor opciót!
9. Az Interpolation legördülő menünél válaszd ki a Discrete lehetőséget!
10. Válassz egy számodra tetszetős színskálát a Color Ramp legördülő menüből!
11. Add meg a kategóriákat elválasztó értékeket és ha szeretnéd, írd át az egyes jelölésekhez kapcsolódó feliratokat is! A példában egy öt osztatú megoldást választottam, ahol 0-5% sík, 5-12% enyhén lejtős, 12-17% lejtős, 17-25% enyhén meredek, 25% felett pedig meredek.
Az OK gomb megnyomása után megjelenik a lejtőkategória térkép, amelyen minél pirosabb egy pixel, annál meredekebb területről van szó, és míg a zöldebb pixelek a sík területeteket jelölik.
A lejtőkategória térkép lehet önálló vizualizációs termék is, amely önmagában is érdekes elemzési alapanyag, gyakran azonban összetett vizsgálatok épülnek rá. Így ami nálunk a végeredmény lett, más módszerek számára (az egyik) bemeneti adat.